- Részletek
Szaplonczay Manó (1856-1916)
A Budapesti Tudományegyetemen 1882-ben avatták orvossá. Először Marcaliban lett községi orvos. Felismerte egy kórház építésének halaszthatatlan voltát, így 1890 végére két telken álló kórház épült, aminek ő lett az igazgatója. 1891. november 1-jén Kaposváron kinevezték megyei tiszti főorvosnak. Itt dolgozott 25 éven át, haláláig. Orvosi tevékenysége széleskörű volt. Küzdelmet folytatott az „egykerendszer” ellen. Szívügye volt a bábaképzés. Sokat foglalkozott a fertőző betegségekkel, igyekezett terjeszteni a védőoltásokat. 1904-ben udvari tanácsos lett. Szaplonczay Manó a Balaton szerelmese volt.
- Részletek
Ripka Ferenc (1871-1944)
Érettségi után a jogi karra iratkozott be. 1894-ben a Ganz Gépgyárban német–magyar levelező volt, majd a városi világítási telepek ügyeinek felügyelője, 1912-ben a Gázművek vezérigazgatója lett. Ebből az állásból választották meg 1925-ben főpolgármesterré. Szakértelme, tapasztalata és feltétlen kormányhűsége alkalmassá tette e magas és bizalmi hivatal elnyerésére.
- Részletek
Palonai Magyar Bálint (?-1573)
Származásáról alig tudunk valamit. Nevét először 1543-ban említik Nádasdy Tamás familiárisaként. 1543 tavaszán Pécsre küldi, a várat védendő a török ellen. Pécsről a szigetvári vár védői közé szegődik. Mindvégig katona maradt. Nádasdy Tamás katonáinak volt hadnagya és parancsnoka. Házassága révén kerül Fonyód és Szigliget a birtokába.
- Részletek
Huszka Jenő (1875-1960)
zeneszerző, a magyar operettmuzsika kiváló úttörője és klasszikusa.
A Zeneakadémián Hubay Jenő és Koessler János tanítványa, apja kérésére a jogi egyetemet is elvégezte. Ezután Párizsba került és egy évig első hegedűse volt a Lamoureux-zenekarnak. Visszatérése után a kultuszminisztérium művészeti ügyosztályán dolgozott. Itt ismerkedett meg Martos Ferenccel, aki később szövegírója lett.