1. helyi érték megnevezése: Ify Lajos tevékenysége
2. Az értéktárba történő felvételt jóváhagyó bizottsági határozat száma: H.É.9/2023
3. A helyi érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása: Kulturális örökség
4. A helyi érték fellelhetőségének helye: Fonyód (kapcsolódó helyszín: római katolikus templom, plébánia-épület; GPS koordináta: 46°44'40"N 17°32'47"E)
5. A helyi érték bemutatása
Ify Lajos Keszthelyen született 1893. november 16-án, majd rá két nappal, 18-án keresztelték meg. Szülei [Badacsony]-Tördemicen házasodtak össze 1884. január 29-én: Ifi József 24 éves volt, Szalai Rozália 26 éves. A család lakhelye ekkor Keszthely, Kerítés utca 400. volt. Apja kovács volt, anyja háztartásbeli. Három idősebb testvére még csecsemőkorában meghalt, Mária (1888-?) nevű nővére élte meg a felnőttkort, 1910-ben házasodott meg, férje Szabó István.Pécsre járt középiskolába (Ciszterci rend Nagy Lajos Katolikus Gimnáziuma), ott érettségizett.
A pécsi szeminárium után 1917-ben szentelték pappá, erről az eseményről olvashatunk a balatoni sajtóban: „Kedves és lélekemelő ünnepély színhelye volt a múlt vasárnap d. e. az irgalmas nővérek [keszthelyi] zárdájának kápolnája. Ify Lajos gyenesi származású polgártársunk, a pécsi egyházmegye e kiváló tehetségű újonnan felszentelt ifjú papja mondta első miséjét nagy és intelligens közönség jelenlétében, mely a kápolnát zsúfolásig megtöltötte. A misénél Szalczer Sándor és Bubregh Béla a pécsi egyházmegye e két kiváló nyugalm. plébánosa volt a manuduktor. Mise közben Szalczer Sándor intézett megható beszédet az új pályatárshoz a katholikus pap nemes hivatását vázolván. Mise után Ify Lajos áldást osztott a jelenvoltakra. A templomi ünnepély után pedig barátságos összejövetel volt Szalczer Sándor ny. plébános úr vendégszerető házánál, melyen az új misés pap édesanyja, nővére, a helybeli papok nagy része és lapunk felelős szerkesztője vett részt.” (Balatonvidék, 1917. június 10. 2. Primicia.) A pécsi megyéspüspök 1917 nyarán az „újmisések” között Nagynyárádra helyezte segédlelkésznek. A következő év végén már azt olvashatjuk, hogy Villányból Kárászra helyezték. Az 1919-es kommün időszakában vágyott vissza a Balaton vidékére, s 1920 elején már Fonyódon találjuk. Ugyanakkor meg kell említeni azt is, hogy az 1919 augusztusi fonyódi gyilkosságok tárgyalásakor, 1922-ben őt is meghallgatták, s ő, mint az események és a szereplők ismerője tette meg vallomását. Az 1920 februári tárgyaláson már, mint a létesítendő fonyódi katolikus plébánia lelkésze vett részt. Ettől az időszaktól élete története összefonódik a fonyódi katolikus egyház mindennapjaival. Nagy munkája volt Ripka Ferenccel együtt a római katolikus plébánia létrehozása 1920-ban.
Híveivel együtt dolgozott a katolikus kápolna templommá bővítésén 1920-21-ben, majd 1922-ben elkészült a plébánialak is. 1935-ben neki köszönhetően telepedtek meg Fonyódon a Miasszonyunkról nevezett Sszegény Iskolanővérek, akik óvodát, elemi-, majd polgári iskolát hoztak létre. Az 1917-ben pappá szentelt Ify Lajos plébános 1942. május 31-én tartotta ezüstmiséjét. Ebből az alkalomból „egyházközségeinek hívei bensőséges, meleg ünneplésben részesítették. A Szentmisénél dr. Varga Sándor badacsonytomaji és Varga Béla balatonboglári plébános orsz. gyül. képviselő segédkezett. A somogyvári espereskerület papságát Futó Dezső lengyeltóti esperes-plébános képviselte, Szent mise alatt az egyházi énekkar énekelt. Az ezüst mise után több mint ezer ember részesült a jubiláns áldásában. Ennek végeztével a plébánia hivatalban üdvözölte a tantestület nevében Csutorás F. László, a fonyódi r. k. egyházközség részéről f. Vass Lajos, a balatonfenyvesi egyházközség részéről Földváry Miksa őméltósága, a fonyódligeti egyházközség részéről Szecsődy Ferenc és Ilkovics Antal, az alsóbélatelepi egyházközség részéről Botond Ernő őméltósága, a pol. közs. részéről May József községi jegyző, ágh. ev. egyházközség részéről Hering Sándor MÁV áll. felv. Ezen kívül küldöttségileg üdvözölte a m. kir. csendőrség, a m. kir. posta, a levente egyesület az iparosság és a KALOT. Délután köszöntötte az általa elsőnek keresztelt Takács Erzsébet a KALÁSZ nevében és az első házaspár, akit összeadott. Majd az iskolák üdvözlése következett. A fiúiskola szép énekkel és versekkel, a polgári iskolanövendékei kedves énekkel és beszéddel, majd az elemi iskola növendékei bájos énekes jelenetekkel és St. Tarzicius c. színdarab előadásával köszöntötték a fonyódi plébánia megalapítóját és egyben első plébánosát. Ify Lajos 23 évi fonyódi működése alatt bár szerényen, de igen szorgalmasan dolgozott. Az ő nevéhez fűződik a plébánia megalapításán kívül annak megépítése, a templom megépítése, majd később megnagyobbítása, a hősök oltárának, a kampanellának építtetése, harangok, orgona, s a teljes belső templomi felszerelés beszerzése, a régi iskola renoválása, új iskola építése, négy egyházközség alakítása és 5 kápolna építése. Nincs az egyházmegyében még egy ilyen község, ahol 23 év alatt ennyi alkotást végzett volna egy személy. Sohasem fogja elfeledni a fonyódi nép, hogy mit jelent számára Ify Lajos plébános, aki emellett a szegények jóságos segítője. A bensőséges ünneplés a késő délutáni órákban ért véget.” (Balatoni Kurír. 1942. június 4. 3. Kenedy Zoltán: A fonyódi plébános ezüstmiséje)
1949-ben kényszer-nyugdíjazták, majd a Szentgyörgy-hegyre költözött, ahol 1967-ben bekövetkezett haláláig élt.
Emlékét a fonyódi katolikus templom falán elhelyezett tábla és az ott található Ify Lajos tér elnevezés őrzi.
Irodalom: Varga István: A fonyódi római katolikus egyházközség 120 éve (1902-2022)
