- Fonyód neve (’fon’ ige az alap, királyi fonónépek lakták; gyékényt, vesszőt fontak, halászhálót, kosarat készítettek, stb.)
- Csutorás Ferenc László kántor-tanító kosárfonásra tanította a fonyódi felnőtteket az 1930-as évektől kezdődően
- Az 1950-es évek elejétől Háziipari Szövetkezet Fonyódi kosárfonó részlege alakult meg.
Az 1950-es évek első felében jöttek létre olyan háziipari szövetkezetek, melyek fő profiljukul a népművészeti (jellegű) tárgyak készítését tűzték ki. Nagy számuk okán államilag indokolt lett, hogy gazdasági, társadalmi és művészeti szempontból is összefogják tevékenységüket. Az 1952-ben, Győrött tartott ankét eredményeként 1953-ban, a 2034/1953-as kormányrendelet értelmében létrejött a Háziipari Szövetkezetek Országos Szövetsége (HISZÖV) és a Népi Iparművészeti Tanács (NIT). (Forrás: Ament-Kovács Bence 2019: Háziipari és népi iparművészeti szövetkezetek a második világháború utáni Magyarországon. Honismeret, 2019/3. szám.)
1952-ben Fonyódon megalakult a Dél-balatoni Háziipari Szövetkezet, melynek fő profilja a kosárfonás lett. A központot néhány évvel később Siófokra telepítették (a kosárfonás Fonyódon megmaradt), ahol a cég 1996-ig működött. A fonott áruhoz a nyersanyagot évtizedeken keresztül a Tisza mellől szállították, majd az 1970-es évek közepétől a szövetkezet a Rábánál jutott fűzvágási engedélyhez. A szövetkezet használati és dísztárgyaival évtizedeken keresztül jelen volt a nemzetközi- és hazai piacon.
(L. Kapitány Orsolya: Somogy megye népművészete, 2001.)
Néhány korabeli beszámoló a Somogyi Néplapból:
Somogyi Néplap, 1958. április 22.
Ahol a szép kosarakat fonják
A Fonyódi Háziipari Szövetkezet nagyot fejlődött az utóbbi időben. Felépült az üzletházuk ez év elején. A szövetkezet tagjai önként lemondtak nyereségükről, ebből az összegből létesítették az üzletházat, ahol a továbbképzést és a kezdő tanfolyamokat tartják. Itt dolgozik fehér-részleg is. Legnagyobb problémája a szövetkezetnek a vessző beszerzése. A Sió és a Dráva partjáról az állami fűzfaterületekről kell a kosarak és ládák készítéséhez szükséges vesszőt ide szállítani. Szeretnék megvalósítani azt a tervüket, hogy valahol a közelben létesítsenek fűzfatelepet.
40 állandó tagja és 50 bedolgozója van a szövetkezetnek. Jelenleg a zöldkosár- és demi- zsonfonás képezi munkájúk oroszlánrészét. Nagy mennyiségben szállítják a jól bevált Tisza-kosarakat, a Hungarofruct kereskedelmi vállalatnak. A keresett magyar gyümölcsök és zöldségek a fonyódi-szövetkezet kis kosaraiban »utaznak« a nyugati államokba.
A szövetkezet tarsolyában távolabbi tervek is találhatók: szeretnék megkezdeni a vesszőből fonott bútorok gyártását, melyek - az igények felmérése nélkül is bátran mondható -. nagy keresletnek örvendenek majd. Szeretnék a népművészeti motívumokat új divatcikkeik megtervezésekor felhasználni. Helyes ez a terv, csak ne sikkadjon el, minél előbb valósítsa meg a szövetkezet.
Lassan megkezdődik az idény a Balatonparton, lenne vásárlója a divatos kosárkáknak. Nemsokára tele lesz nyaralókkal, turistákkal, külföldiekkel Fonyód, Lelle, Boglár és Siófok; tömegével lehetne eladni az új vonalú divatkosarakat; de csak lehetne, mivel a szövetkezet elkésett a tervezéssel és gyártással.
Hogy a szövetkezet dolgozói milyen munkát végeznek, arról a Veszprémi Szeszforgalmi Vállalat tudna legjobban beszámolni, ahova az újrafonott demizsonokat szállítják Fonyódról, s az állami gazdaságok, ahova a gazdasági kosarakat szállítja a Háziipari Szövetkezet
Somogyi Néplap, 1960. november 9.
Munkatermet avattak a közelmúltban a Dél-balatoni Háziipari Termelőszövetkezet fonyódi kosárfonó-részlegének dolgozói. Az építkezést a szövetkezet saját erőből végezte.
Somogyi Néplap, 1961. február 28.
A DÉL-BALATONI HÁZIIPARI SZÖVETKEZET fonyódi részlege tavaly több mint 1 millió forintot fizetett ki tagjainak.
Somogyi Néplap, 1961. április 8. 4.
2400 fotelt, 650 asztalt, 10 ezer demizsont készített a Fonyódi Háziipari Szövetkezet az első negyedévben. Külföldre 500 db gyermekfotelt szállítottak.
Somogyi Néplap, 1961. szeptember 29. 1.
Exportra termel a Siófoki Dél-balatoni HTsz
Az elmúlt években jelentős üzemmé fejlődött a Siófoki Dél-balatoni Háziipari Termelőszövetkezet, s ma már több mint 400 embert foglalkoztat. A szövetkezet főképpen kerti fonott bútorokat és egyéb fonott árukat készít. Ebben az évben például 40 ezer darab fonott kosarat gyártottak Anglia részére. Az év végéig újabb 10 ezer darabot juttatnak el a szigetországba. Az alapításkor mindössze egy kosárfonó szakmunkása volt a szövetkezetnek, ma pedig már nagyüzemi módon, szalagrendszerben dolgoznak. Exportra termelő üzemrészüket egy csaknem 100 ezer forintos költséggel átalakított régi romos péküzemben helyezték el. A szövetkezetnek van részlege Fonyódon, Balatonbogláron és Balatonlellén is.
Somogyi Néplap, 1968. december 15. 11.
A Dél-balatoni Háziipari Szövetkezet fonyódi kosárfonó-telepe felvesz, betanít, alkalmaz férfi és női munkaerőket. Jelentkezés a fonyódi telepen.
Somogyi Néplap, 1977. február 9. 6.
18 ezer gyermekfotelt exportált tavaly a Dél-balatoni Háziipari Szövetkezet fonyódi kosárfonótelepe. A zömét nyugat-európai országokba vitték.
Somogyi Hírlap, 1997. február 8. 3.
Jégtörő vízi rendőrök és a három per hármas : Téli napok Fonyódon
[…] Ezek után már csak hab a tortán az a másik munkahelyteremtő kezdeményezés, amely a korábban hagyományos fonyódi kosárfonást kívánja újraéleszteni. Legalább 50 lánynak, asszonynak adna ez otthoni kereseti lehetőséget. Egy balatonszentgyörgyi vállalkozó bejáratott olaszországi piacai révén folyamatosan lenne munka. Most azokat a régi kosárfonókat keresik, akik az újakat betaníthatnák. A kezdeményezés motorja Doma Miklós alpolgármester, akinek lelki szemei előtt már fonyódi védjeggyel ellátott fonott palackok, demizsonok és díszkosarak sorakoznak. Hiszi, hogy a termék kapós lesz. […]
Somogyi Hírlap, 1997. május 31. 7.
Újra éled a hagyományos kosárfonás
Doma Miklós alpolgármesternek szívügye a helyi foglalkoztatás, no és az ősi mesterségek újra élesztése. Azt mondja, itt az utolsó pillanat, hogy átvegyük a vesszőfonás mesterségét azoktól a fonyódiaktól, akik ezt magas színvonalon művelték. A Fő utcában minden tizedik házban található ilyen. Az utca végén pedig áll egy ház, a háziipari szövetkezet egykori fonyódi központja, amelyik legalább 8-10 éve üres, kihasználatlan. A tudás és a hely új kisüzemet adhatna a városnak. Szerencsére nagy az érdeklődés. Doma Miklós abban reménykedik, hogy rövidesen ismét benépesülhet a háziipari épület.