Gyűjtötte és összeállította: Varga István könyvtáros
Fonyód a tóti Lengyel család birtoka volt. Palonai Magyar Bálint felesége, tóti Lengyel Brigitta révén került a fonyódi és szigligeti várba 1547 tájékán, amikor valószínűleg az esküvőjük volt.
Lengyel Gáspárnak Pongrácz Erzsébettel kötött házasságából született tóti Lengyel Júlia – aki Pászthory Menyhért (1764-1849) felesége lett, hozzájuk kötődik a fonyódi Présház építése, 1804 környékén.
A vár 1575-ös bevétele után Fonyód népe elpusztult, a környék elnéptelenedett. Az újratelepülés az 1750-es évek környékére tehető, amikor a tóti Lengyel földesúr uradalmi cselédeket telepített Fonyódra. Az első anyakönyvi bejegyzés, ahol a lakhely Fonyódot jelölte a következő volt 1758. április 7-én: „50 éves korában meghalt Kata asszony, a fonyódi révész felesége” – vele kezdődtek el a fonyódi bejegyzések a lengyeltóti anyakönyvben.
Küttel Lenke 1883-ban ment férjhez Bihar József hadbíróhoz. Fonyódon vettek meg egy nagyobb földterületet a villasortól keletre, s oda építettek villát maguknak 1906-ban – ez ma az általános iskola udvarán lévő ún. „Bihar-villa”. Katolikus férje 1912-ben meghalt, az ő emlékére ezután nagyobb telket adományozott az egyházközségnek, erre épült fel 1926-ban a Plébánialak. Szintén telekadományának köszönhető a protestáns templom felépítése is 1936-ban.
Kedvezményes áron adta el a községi strand (mai Városi Strand) területét Fonyódnak 1938-ban. Fonyódon hunyt el 1944-ben, itt is temették el.
boldog Salkaházi Sára (1899-1944) mártírhalált halt zsidómentő apácanővér 1929 nyarát a Szarvas Szállodában Fonyódon töltötte június és szeptember között. Leányok nyaraltatásában vett részt, ahogyan a sajtó írta: „A Katholikus Leányok Országos Szövetsége kis erejéhez képest hozzá akar járulni a leányok nyaraltatásához. Fonyódon szép szállodát béreltünk és szépen be is rendeztük fiatal leányok részére. Napi 4 pengőért kapnak kedves lakást, napi négyszeri bőséges étkezést (kinek-kinek amennyi jól esik) gyümölcsöt, tejet, saját strandon ingyenes fürdést, ingyenes tenniszpályát saját kertünkben, kedves leánytársaságot és gondos felügyeletet.” Vállalva a mártíromságot, együtt halt meg a pesti Duna parton azokkal, akiket védelmezett a nyilasokkal szemben.
 |
 |
 |
|
Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek apácarendje óvodát működtettek az 1936/37-es tanévtől kezdődően, majd Polgári Iskolai oktatást indítottak az 1939/40-es tanévtől, az iskola épülete 1940 októberére készült el. A kommunista rendszer 1948-ban üldözte el őket Fonyódról.
 |
 |
 |
 |
A fonyódi öreg fűzfák című dal „barna kislánya” ihlette a dal szerzőjét, szövegírója Gallé Kornélia patikus, aki irodalmi szalont tartott fenn Fonyódon az 1940-es években (Takáts Gyula, Fodor András).
Katolikus templom egyik Róth Miksa-féle üvegablaka Dapsy Amália emlékére „Szent Amáliát” ábrázolja. Bélatelepi villatulajdonos felesége volt, harmadik gyermekük születésébe halt meg a fiúval együtt. Az emlékablakot édesanyja állíttatta 1925-ben.
 |
 |