Sokan kerekednek fel nyáron, hogy túrázzanak az erdőkben, kiránduljanak a közeli mezőkön, szántókon.
Sok esetben egy-egy helyen sütögetni, tábortüzet gyújtani is lehet, vagy akár sátrazhatunk egy éjszakát. Itt viszont fontos kiemelni, hogy nem minden területen lehet sátrat verni, sőt több estét sem lehet csak úgy eltölteni. Milyen szabályai vannak Magyarországon a sátrazásnak? Számíthat bírságra, aki figyelmen kívül hagyja a törvényeket?
Sátorozni többféle helyen lehet: kempingben, sátortáborokban, vándortáborokban, nyilvános sátorozó helyeken, kertekben – tehát a civilizációban – és a természetben: ezt hívják vadkempingezésnek. Sokan mondják, hogy tilos az erdőben sátorozni, ami így túl általános, és ráadásul nem is igaz!
Erről az Erdőtörvény (2009. évi XXXVII. Törvény) rendelkezik pontosan:
- 91. § (1) Az erdőben - annak rendeltetésétől függetlenül - üdülés, sportolás és kirándulás céljából gyalogosan bárki saját felelősségére ott tartózkodhat, amit az erdőgazdálkodó tűrni köteles, kivéve, ha
a) más jogszabály azt korlátozza, vagy
b) az arra jogosult a látogatás korlátozását az e törvényben foglaltak alapján elrendelte... - 93. § (1) Az erdőgazdálkodó hozzájárulásával szabad az erdőben:
a) huszonnégy órát meghaladóan üdülési, illetőleg sportolási célból tartózkodni, táborozni, továbbá sátrat felverni...
A törvény tehát elég faramucin fogalmaz a sátorozással kapcsolatban, a portál szerint a fentebb leírtak szó szerint értelmezve azt jelentik, hogy 24 órát meg nem haladó sátorozással kapcsolatban NEM kell az erdőgazdálkodó hozzájárulását kérni!
Tehát egy éjszakára az erdőkben sátort lehet verni a törvény értelmében! Aztán, ha továbbállunk, egy másik helyen újra megtehetjük ugyanezt!
Ez így azonban túl egyszerű lenne!
A fentebb leírtak alól kivételt jelentenek a nemzeti parkok, természetvédelmi területek, ahol sátorozni általában csak a kijelölt helyeken szabad, vagy erre engedélyt kell kérni az adott nemzeti park igazgatóságánál, amit aztán vagy megadnak, vagy nem.
forrás: hellovidek.hu
kép: internet