Gulyás Gergely ismertette: az idei a rezsivédelem költségvetése. Nehéz év elé nézünk, de a fókusz 2023-ban is a rezsivédelem és a foglalkoztatottság fenntartásán van, a reálbérek és a nyugdíjak növelése mellett.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: A kormány idei első, szerdai ülésén az aktuális ügyeket tekintette át, többek között az Erasmus kapcsán. A kormány álláspontja szerint elfogadhatatlan és tűrhetetlen, amit az Európai Bizottság Magyarországgal művel, főleg annak fényében, hogy a Brüsszellel történt megállapodás során a szükséges összeférhetetlenségi szabályokat meghozták, sőt a magyar kormány szigorúbb szabályozásra is hajlandó lett volna. A mostani Erasmus ösztöndíjakat a kormány kifizeti, tehát az idei évre a kormány biztosítja a forrásokat, amennyiben a jövő évi Erasmus programmal kapcsolatban problémák lesznek, akkor a kormány annak összegét megelőlegezi. Ha az ügynek addigra nem lenne megoldása, amit a kormány nehezen elképzelhetőnek tart, akkor Magyarország az Európai Unió Bíróságán fog pert indítani.
A miniszter rámutatott:
A nemzetközi adatbázisok szerint a modellváltó egyetemek egy év alatt összesítve 18 százalékkal növekedett a tudományos közlemények száma, a teljes publikációs teljesítmény 13,6 százalékkal, a nemzetközi adatbázisokban indexált közlemények száma pedig 16,7 százalékkal nőtt. Tavaly az érettségiző magyar diákok száma nem nőtt 2020-hoz képest, ennek ellenére 2021-ben 9, 2022-ben további 7,5 százalékkal nőtt a felsőoktatásba felvett hallgatók száma. A tudományos teljesítmény láthatóan nőtt, és a jelentkezési arány is növekedett. A külföldi hallgatók létszáma 2013-hoz képest 65 százalékkal emelkedett, körülbelül 40 ezer külföldi hallgató tanul ma Magyarországon, és a járvány óta is növekedett a jelentkezések száma, többségében a modellváltó intézményekben. A felsőoktatási intézmények finanszírozása 2023-ra a 2020-as évhez képest duplájára emelkedett. A Magyarországgal szembeni vádak alaptalanok, a tanszabadság nem sérült, és minden szabályt a bizottsággal egyeztetve fogadtunk el. A kormány reméli, hogy az ügyet gyorsan és békésen rendezni tudják, ellenkező esetben bíróságra viszi az ügyet.
A kormány áttekintette a költségvetést. Februárban kezdődhet meg az Országgyűlésben a módosítások tárgyalása, és remélhetőleg következő hónapban el is fogadják azt.
A 2022-es növekedés 4,5 százalék körül lesz, ami Európában az egyik legmagasabb, a költségvetési hiányt jelentős mértékben csökkentették annak ellenére, hogy választási év volt, továbbá az államadósság is csökkent. A reálbérek 2022 első tíz hónapjában az infláció ellenére 4,3 százalékkal nőttek. 2010-hez képest a reálkeresetek – a családi kedvezményeket is figyelembe véve – 77 százalékkal nőttek, ez Európában a hatodik legmagasabb. Az OECD összefoglalása 32 országot vizsgál, és arra jutottak, hogy 2022 harmadik negyedévében egyedül Magyarországon nőttek a reálbérek. Emellett foglalkoztatási rekordot értünk el, hazánkban 4,7 millióan dolgoznak.
December óta a forint erősödése is jól látható. A 2023-as költségvetésben a fókusz a rezsivédelmen van, a kormány célja a foglalkoztatás megőrzése, a nyugdíjak és a rezsicsökkentés védelme, továbbá a reálbérek növelése.
A legfontosabb a recesszió elkerülése, ha ez sikerül, akkor a rezsicsökkentés az átlagfogyasztásig mindenképpen fennmarad, ami havi 181 ezer forintos megtakarítást jelent minden magyar család számára. Az ország rezsiszámlája 7 milliárdról 17 milliárdra nőtt az energiaválság miatt, de a kormány ebben a nehéz helyzetben is igyekszik megoldásokkal szolgálni, a rezsivédelmi alap pedig mintegy 2600 milliárd forintos forrással gazdálkodik. Ezzel az önkormányzatoknak és a családoknak is jelentős segítséget kíván nyújtani a kormány. A költségvetés a módosítás után másfél százalékos növekedéssel számol, ami a recesszió elkerülését is jelenti egyben. További cél a költségvetési hiány és az államadósság csökkentése. A stratégiai célokat is szem előtt tartja a kormány, a családtámogatások összege nem csökken, sőt bővül azoknak a köre, akik jogosultak lehetnek. A költségvetés biztosítja a nyugdíjemelést és a megemelt 13. havi nyugdíjat is, ezt mintegy 6150 milliárd forintot jelent. Az átlagnyugdíj 2010-ben 97 ezer forint volt, míg ma 208 800 forint.
A településük érdekében a polgármesterek többsége hajlandó volt tárgyalni. Jelenleg egy olyan technológiai váltáson megy keresztül Európa, ami tartósan magas energiaárakat eredményez.
A pedagógusok újabb, tervezett sztrájkját illetően a miniszter arra kérte a tanárokat, hogy a jogszabályok betartásával járjanak el. Gulyás Gergely ismét kiemelte, a kormány egyetért azzal az igénnyel, hogy a pedagógusok fizetését emelni kell.
Az index újságírója kérdezte Gulyás Gergely minisztert, hogy lesz-e második köre az önkormányzati rezsitárgyalásoknak. A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy a kormány szeretné, ha lenne második fordulója a tárgyalásoknak, azonban a rezsiárak alakulásától függ ez. Elmondta, hogy a távhő rezsicsökkentett árának fenntartására továbbra is számíthat a lakosság, ezen felül az önkormányzatok – amennyiben szükséges további tárgyalás – számíthatnak a kormányra.
A nyugdíjemelés mértékére vonatkozó kérdésre a miniszter elmondta: a magyar rendszer lényege, hogy az infláció mértékének megfelelően korrigálja folyamatosan az ellátásokat.
A napelemek pályázati elbírálása kapcsán a miniszter elmondta, valóban az államigazgatás oldalán tapasztalható lassúság. A beérkezett pályázatok eddig aránytalanul kis mértékben lettek elbírálva, a miniszter azonban a folyamat felgyorsítását ígérte.
A koronavírus-járvány kapcsán a kancelláriaminiszter elmondta, a Kínából hazánkba érkezőknek a járvány jelenlegi állása szerint nem kell korlátozásokra számítaniuk.
Gulyás Gergely a TV2 újságírójának kérdésére elmondta, az enyhe tél rendkívül kedvezően hat Magyarországon és más országokban is a gáztározók töltöttségére. Mint mondta, a relatív alacsony földgázár is ennek köszönhető, mivel a magas töltöttség miatt csökkent a kereslet a földgázpiacon.
Minden tagország feladata a térség határainak védelme A migrációról is szó esett, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte: Európában nehéz a helyzet, főleg az unió déli határain. Hozzátette: minden schengeni tagország feladata a térség határainak védelme. Azt is elmondta, Magyarországon ezt a déli határon immár a határvadász egységek végzik, amely még a korábbinál is hatékonyabban működik.
Az önkormányzatok által a helyi iparűzési adó alapján fizetendő szolidaritási hozzájárulás kiszámításának új módjáról nincs jelenleg döntés – válaszolta újabb kérdésre a miniszter. A háztartások zöldenergia átállására vonatkozó kérdésre a Miniszterelnökséget vezető miniszter kifejtette, hogy a hajlandóság az emberek részéről megvan, ez jól látszik a napelem-infrastruktúrából, azonban a hálózatfejlesztés kulcsfontosságú ebben a tekintetben, ez a következő lépés.
Az árstop a legszegényebb rétegeknek nyújt segítséget. Az élelmiszer-árstopok kérdését illetően Gulyás Gergely hangsúlyozta: a kormány felfogása, hogy a legszegényebb rétegeknek nyújt segítséget. Kiemelte, amíg áruhiány nincs, és nem okoz több kárt az intézkedés, mint amennyit hoz, addig fenntartható. Amennyiben április 30. után is fenntarthatónak minősül, a kormány annak megfelelően fog dönteni.
Az egészségügyi szakdolgozók béremelésére vonatkozóan Gulyás Gergely kiemelte: a béremelés alapja a jelenlegi fizetésük lesz. Mint mondta, az idei költségvetés kereteinek megfelelően tudják biztosítani a béremelést, amelynek lesznek további lépcsőfokai is a jövőben.
Gulyás Gergely a Telex újságírójának kérdésére elmondta, véleménye szerint Magyarország tett a legtöbbet, hogy diverzifikálja a gázbeszerzést. Mint mondta, a diverzifikáció fontos része, hogy az orosz gázbeszerzés is megmaradjon. Kiemelte: a kormány törekvése, hogy Magyarország se Oroszországtól, se a Nyugattól ne függjön a gázbeszerzések terén.
A vállalkozások megsegítésére vonatkozó kérdésre Gulyás elmondta, a gázszerződések lejárta után a hazai vállalkozásoknak két lehetőségük volt: vagy az akkori árat rögzítették, ebbe a kormány már nem tud „beleszólni”, vagy piaci, változó áron kötöttek szerződést, ebben az esetben az árak sokáig növekedtek, most csökkennek. A kormány annyit tehet, hogy megpróbálja „ott rögzíteni, ahol ez lehetséges és hosszú távon jó”.
Az egészségügyi szakdolgozók béremelése két ütemben valósul meg, ennek az első lépcsője július elsején, a második 2024. március 1-jén esedékes – mondta a miniszterelnökséget vezető miniszter.
Forrás és fotó: hirado.hu