Egyre inkább megszaporodott napjainkban az online zaklatás, más néven kibererőszak áldozatainak száma.
Leginkább a nők és a gyerekek vannak kitéve ennek a veszélynek. Az utóbbiak esetén egyre fiatalabb az a korosztály, amely érintett az ügyben. Az online visszaélés legalább olyan veszélyes, mint a személyes zaklatás. Különösen azért, mert eljuthatnak a személyes találkozásig, vagyis valóságos visszaélésig fajulhat az ártatlan ismerkedésnek látszó beszélgetés. Arról nem is beszélve, hogy az interneten mindenki azt írhat magáról, amit akar, és sokszor csak személyesen döbben rá az átvert fél, hogy a beszélgetőpartnere nem egészen az, akinek mondta magát. Korukból, tapasztalatlanságukból adódóan a gyerekek könnyen válhatnak áldozattá, de vannak olyan tényezők, amelyek fokozzák ennek a veszélyét. Általában minél fiatalabb egy gyerek, annál sebezhetőbb, tapasztalatlanabb, jóhiszeműbb, így nagyobb a valószínűsége, hogy online visszaélés áldozatává válik. Ha egy gyerek egyéb lelki megpróbáltatáson megy keresztül, például szülők válása, iskolakezdés, gyász, könnyen depresszív hangulatba kerülhet, ami által még inkább ki lesz téve a bántalmazóknak. A kamaszkor, noha természetes, és minden gyerek életében bekövetkező állapot, mégis egyfajta krízisállapotként fogható fel. Ilyenkor a gyerek harcban áll önmagával, keresi magát, a helyét a világban, ezáltal befolyásolhatóbb és sérülékenyebb, amit az agresszorok megéreznek. Mivel nincs kellő tapasztalatuk, és sokszor veszélyérzetük sem, fogalmuk sincs arról, hogyan kellene reagálniuk jól ilyen helyzetekben, hogyan védekezhetnek, és gyakran fel sem ismerik, hogy zaklatóval van dolguk. A legtöbbször ugyanis semmi rosszat, vagy gyanúsat nem feltételeznek arról az idegenről, aki arra kéri őket, küldjenek magukról fotókat, videókat.
Különösen a kiskamaszok esetében gyakori, hogy a zaklató dicséretekkel, bókokkal halmozza el őket, ami sebezhető lelküknek igazi önbizalomtuning. Mindez arra sarkallja kiszemelt áldozataikat, hogy újra is újra küldjenek magukról fotókat, akár erotikus, vagy intim jellegűeket is. Minden fiatal szívesen fogadja, ha a külvilág is megerősíti őt abban, hogy csinos, szép, kívánatos. Bele sem gondolnak abba, hogy a kedves szavak mögött hátsó szándék rejtőzhet. Az ilyen csalók, agresszorok rendkívül manipulatív módon próbálják elnyerni a gyerek bizalmát, hamis biztonságérzetet keltve bennük. Különösen a magányos, depresszív, önértékelési zavarokban szenvedő fiatalok esetén, akik úgy érzik, hogy senkire nem számíthatnak, és végre találnak valakit, aki megérti őket, és törődik velük. És mivel a gyerek, hajlamos feltétel nélkül megbízni a felnőttekben, és ha valamit kérnek tőle, akkor nekik engedelmeskedni kell, eszébe sem jut gyanakodni, még idegenek esetében sem. Fokozza a helyzet veszélyességét az is, hogy a szülők többsége nem figyel eléggé arra, milyen tartalmakat nézeget a gyereke az interneten, a kamaszoknál pedig ritka, hogy önként beszélgetnének erről szüleikkel. Hiszen addig örülnek, amíg szabadok lehetnek, nem ellenőrzi őket senki. Ráadásul sokszor maguk a szülők sem kezelik kellő óvatossággal a helyzetet, és sok olyan tartalmat osztanak meg gyerekük életéből, amelyek az arra hajlamos embereknél visszaélésekre adhatnak okot. Nem azzal van a baj, ha egy gyerek számítógépet, vagy tabletet használ, hanem azal, ha nincs kontrollálva annak ideje, és a tartalom, amelyeket böngész.
A bizalom kulcsa nem az eltiltás, hanem az őszinte, mély beszélgetés, hogy szülőként képesek legyünk ráhangolódni a gyerekeinkre. Az is fontos, hogy már egészen kiskoruktól kezdve arra szocializálják őket, mire való egy ilyen eszköz, hogyan célszerű használni, és felhívni a figyelmüket az internethasználat veszélyeire. Fontos az is, hogy bizalmi viszonyt építsünk ki a gyerekkel, hogy merje elmondani, ha valami zavart, félelmet kelt benne"- mondta a szakember és azt elárulta, milyen szembetűnő jelei lehetnek annak, ha a kicsi internetes erőszak áldozata lesz. Gyakran előfordul ilyenkor, hogy a gyerek zárkózottá, magányossá válik, depresszív tünetek jelennek meg nála, például alvás-és étvágyzavar, feszült viselkedés, tanulási problémák. Ilyenkor érdemes minél előbb közbelépni, és utánajárni, hogy mi okozhatja ezeket. a szülőkön kívül az óvoda, illetve másodlagos szocializációs közegként az iskola is partnerként kell, hogy működjön ebben. A tanároknak is kellene beszélniük az internethasználat kockázatairól, illetve a szükséges óvintézkedésekről.Különösen azóta növekedett meg ennek szerepe, mióta a koronavírus idején online oktatás zajlott. Ezzel a kisgyerekek máris arra kényszerültek arra, hogy a megszokottnál több időt töltsenek a laptop vagy tablet előtt. Ha egy áldozattá válik, a legjobb, amit tehet, hogy segítséget kér a hozzá legközelebb álló felnőttől.
Nagyon fontos, hogy legalább egy ilyen legyen a gyerek életében. Ez ideális esetben valamelyik szülő, esetleg más családtag, esetleg tanár, vagy iskolapszichológus.Ilyenkor az a legfontosabb, hogy előbb segítséghez jusson, ezáltal megmeneküljön a számára kellemetlen, félelmet keltő helyzetből. Ám ilyenkor szinte mindig elengedhetetlen, hogy emellett szakember is foglalkozzon vele, aki segít számára feldolgozni az átélt traumákat. Ha a bántalmazott gyerek vagy fiatal nem kap időben segítséget, az szélsőséges esetekben akár végzetes következményekkel is járhat. Ugyanis ilyenkor olyan mértékű lehet a gyerekben a feszültség, félelem, szégyen és önvád, hogy az öngyilkosságban, vagy annak kísérletében keres kiutat. Emellett kialakulhat az úgynevezett elhárító mechanizmus is, az elfojtás, az emlékek kerülése, kiiktatása. Ez is rendkívül veszélyes, és csak ideig-óráig működik. Egy idő után ugyanis poszttraumás stressz formájában törhetnek felszínre a traumák.
forrás és kép: origo.hu