Január 20-án este a Magyar Kultúra napi rendezvény keretein belül Fonyódra látogatott Nemcsák Károly és Szabó Gyula Győző.
Az esemény kezdetén Erdei Barnabás alpolgármester mondott köszöntőt.
Nemzetünknek vannak olyan jeles ünnepei, olyan napjai, amikor egy-egy órára hátra hagyjuk a hétköznapokat, ünneplőbe öltöztetjük a szívünket és a lelkünket. A Magyar Kultúra Napja is pontosan ilyen. Himnuszunk születésének a napja azonban csak a legújabb történelmünk avatta a Magyar Kultúra napjává, hiszen 1989. óta ünnepeljük. 1823. januárjában, azaz most januárban éppen 200 éve volt ez a jeles esemény, hogy Kölcsey Ferenc a szatmárcsekei otthona magányában papírra vetette a nemzeti himnuszunkat.
Születésétől fogva a Himnusz rögös utat járt be, hiszen pár évvel ezelőtt Romániában még azokat a rendezvényszervezőket megbüntethették, akik Székelyfölön olyan eseményt szerveztek, ahol elhangzott, vagy az egybegyűltek elénekelték a Himnuszt. De arra is bizonyára többen emlékeznek, vagy tudhatják a történelemkönyvekből, hogy Rákosi Mátyás a kommunista diktátor a hatalma csúcsán azt mondta: az nem lehet, hogy a dolgozó nép az ünnepeken egy olyan Himnuszt énekeljen, ami az Istennel kezdődik. Ezért Illyés Gyulát és Kodály Zoltánt felkérte arra, alkossanak egy teljesen újat. Azonban hamar érkezett a válasz: ”meg van az írva”- reagált Illyés Gyula. Kodály Zoltán pedig azt mondta, hogy ahhoz sem hozzátenni, sem abból elvenni nem lehet már semmit, az egy kész mű. A mai időkben szerencsére azonban már egy sokkal szebb reménnyel teli életet élünk, hiszen ma már nincs olyan magyar ember, akit ne érintene meg a nemzeti himnuszunk. A legtöbb sporteseményen és kulturális eseményen elhangzik a magyar Himnusz, valamint a legrangosabb közösségi és társadalmi rendezvényeken is.
Az eseményen Nemcsák Károly Jászai Mari-díjas magyar színésszel, valamint Szabó Gyula Győző előadóművésszel beszélgettünk. A 200 éves évforduló alkalmával megfogalmazták, nekik mit jelent a Magyar Kultúra napja.
Két elég érdekes szempontból is beszélhetünk a magyarságunkról, és hogy ki hogyan éli meg ezt a napot. Mert azt érzékelhetjük és tudjuk, hogy az elcsatolt részeken magyarnak lenni talán nagyobb kihívás, mint itt az anyaországon belül és ezt a magyarságot, ezt a szépséget megőrizni ez egy hihetetlen nagy erő. A magyar nemzethez való hűség szükségeltetik, hogy ezt meg tudja élni az ember. A mai világban a nemzetünkre, a nyelvünkre vigyáznunk kell, és ebből az alkalomból nagyon fontos, hogy a Magyar Kultúra Napját ily módon is megünnepeljük - nyilatkozta Nemcsák Károly utalva arra, hogy művésztársa Erdélyből származik.
Erdélyi költők verseit és erdélyi népdal feldolgozásokat hoztam, ezzel is színesítve és mutatva azt, hogy a magyar kultúrát nemcsak az itt élők, hanem a világon mindenhol, ahol magyar ember él, mindenki a sajátjának érzi. - tette hozzá Szabó Gyula Győző.
Elég régre tekint vissza a mi kapcsolatunk. Nagyon jó ezekkel a költeményekkel, dalokkal, versekkel együtt lenni, mert mindnyájan azt érezzük és nem csak mi ketten, hanem a színész, zenész barátaink, hogy a magyar kultúrát közvetíteni az egy komoly kihívás és egy hitvallás is mindannyiunk számára. Sokszor érezzük azt, hogy el is indítjuk az emberekben azt az érzést, hogy talán levesznek egy verseskötetet otthon a polcról és belelapoznak. Szavakba önteni néha nagyon nehéz, amit az ember gondol, de ebben segít nekünk a költészet, hogy azokat a belső érzéseinket, ami megfogalmazódik bennünk, azt tolmácsolni tudjuk, ki tudjuk mondani vagy fejezni. – fűzte hozzá Nemcsák Károly, a József Attila Színház igazgatója, majd kifejtette véleményét arról, jól állunk-e mi magyarok hagyományaink ápolásával, kultúránk őrzésével.
Ha visszatekintünk és ez nemcsak mai jelensége az életünknek, hanem hála Istennek hosszú évtizedek óta ez így van, akkor azt mondhatom, hogy jól állunk. Nagyon komoly financiális helyzetben van a magyar kultúra. Én azt is gondolom, nem véletlenül vagyunk Fonyódon. A fonyódi emberekben is van egy kíváncsiság, egy igény arra, hogy ezekkel a költőkkel találkozzanak és ezek az ünnepek arra is jók, hogy az ember picit a lelkét felöltöztesse - mondta Nemcsák Károly.
Magyarország igen jól áll ebből a szempontól, hogy itt azért az emberek szeretnek színházba járni, szeretnek akár irodalmi estekre eljárni és utána egymással beszélgetni – tette hozzá Szabó Gyula Győző, az interjú zárásaként.
