A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünneplik.

Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és -versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt. A rendezvényeken klasszikus és kortárs költők versei egyaránt szerepelnek. Gyakran diákok, vagy éppen a ma is élő szerzők tolmácsolják a költeményeket. Két költőnk is született ezen a napon, 1900-ban Márai Sándor, 1905-ben József Attila. A magyar költészet napját saját kortársai által kevésbé elismert József Attila nevéhez kötjük.

Az első ilyen ünnepet 1956 júniusában tartották, a nyári ünnepi könyvhéten és csak 1964-ben kapcsolták József Attila születésnapjához. Mintául a Szovjetunió szolgált, ahol 1955-től kezdve tartottak ilyen ünnepet. A következő költészeti ünnepet 1961-ben tartották, majd a Magyar Írók Szövetsége javaslata alapján a Magyar Szocialista Munkáspárt Agitációs és Propaganda Osztálya 1963-ban döntött az ünnepnap április 11-re időzítéséről. Egyike a kevés számú ünnepnek, amely a Kádár-korszakban született, és a rendszerváltás után is folytatódott. Az ünnepet Magyarországon kívül a szomszédos országok magyarlakta területein is megünneplik.

A magyar költészet napján egy olyan kincsre emeljük tekintetünket, amely a Kárpát-medencében és a világ bármely táján élő honfitársainknak ugyanazt jelenti: megőrzendő múltat, világlátást, lélekemelő és szétszakíthatatlan összetartozást. Ez az, amit senki sem vehet el tőlünk, de amit mindannyian gyarapíthatunk, óvhatunk és továbbadhatunk.

forrás: delkabag.hu

kép: internet