A nyári időszámítás bevezetését az amerikai Benjamin Franklin vetette fel 1784-ben, de csak 1916-ban vezették be először Amerikában: a helyi időt egy órával előre állították az adott időzóna idejéhez képest.
A nyári időszámítás elnevezés onnan ered, hogy ez az időszak, legalábbis az északi féltekén, nagyrészt a nyárra esik. A nyári időszámítás rendszere Magyarországon is működött 1916-tól 1957-ig, hosszabb-rövidebb kihagyásokkal. Az 1973-as kőolajválság után a nyugati világ országai újra elővették az óraállítás ötletét, hogy a vállalatok és a háztartások számára egy óra világosságot nyerjenek, s ezzel energiát takarítsanak meg. A nyári időszámítást elsőként Franciaországban vezették be 1976-ban, majd a példát számos európai ország követte. Az óraátállítási módszer azon alapul, hogy a tavaszi és őszi napéjegyenlőség – idén március 20. és szeptember 22. – között a nappalok hosszabbak, mint az éjszakák. Amennyiben a nap által sugárzott “ingyenes” fény nagyjából egybe esik a lakosság ébrenlétével, kevesebb lehet a világításra elhasznált villamos energia mennyisége. Magyarországon a nyári időszámítást 1980. április 6-án, villamosenergia-megtakarítási célból vezették be újra, s az órákat szeptember végén igazították vissza. 1996-ban egy kormányrendelet az Európai Unió tagállamaiban érvényes rendszerhez igazította a magyar gyakorlatot, így a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján, közép-európai idő szerint 2.00 órakor kezdődik és október utolsó vasárnapján 3.00 órakor végződik. (A módosításra a nemzetközi utazási menetrendek harmonizációja miatt is szükség volt.) A nyári-téli időszámítás és az energiatakarékosság közötti összefüggést az utóbbi időben egyre többen vitatják. Arra hivatkoznak, hogy napjainkban sokkal rugalmasabb a közvilágítás rendszere, megváltoztak a fogyasztási szokások, az emberek többet néznek tévét és elterjedtek a légkondicionáló berendezések is, – mindez megváltoztatja a korábban még jelentős megtakarítással járó nyári időszámítás előnyeinek s hátrányainak egyenlegét. Ellenérvként hozzák fel azt is, hogy az átállás hatással van az emberek bioritmusára, közérzetére, a statisztikák szerint az óraátállítást követő napokban nő a közlekedési balesetek száma.
AZ ÓRAÁTÁLLÍTÁS ELŐNYEI
A bevezetés eredeti oka, nevezetesen a villamosenergia-megtakarítás a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) adatai alapján még 2017- ben is meghaladta a 80 gigawattórát. Tagadhatatlan ugyanakkor, hogy a villamosenergia-megtakarításnak a környezetre is jótékony hatása van, hiszen az a károsanyag-kibocsátás mértékét is mérsékli. Nem becsülhető le emellett a nyáron egy órával hosszabb természetes világítás kedvező hatása a szabadban szervezett programokra, a szabadban végzett munkákra sem. Sőt, a közúti balesetek száma is kevesebb, hiszen sötétben ennek esélye megnő.
AZ ÓRAÁTÁLLÍTÁS HÁTRÁNYAI
Megállapították azt is, hogy elsősorban a kisgyermekek és az idősek hangulatát rontja az egyórás időeltérés. Ám minden korosztály tagjai közül sokan panaszkodnak fejfájásra, alvászavarra, a koncentrálóképesség csökkenésére az óraátállítás utáni napokban.
Az őszi óraátállítás dátuma, időpontja 2023. októberben
2023-ban október 29-e, vasárnap lesz az őszi óraátállítás. Az órákat hajnalban 3 óráról 2 órára tekerjük vissza. Ezt természetesen csak nagyrészt az analóg órákkal kell megtenni, az új digitális eszközök maguktól átállnak. Lehetséges, hogy a sütő, mikró, más háztartási eszközök óráját is kézzel kell majd beállítani.
Az, hogy ősszel "többet alhatunk", kapunk egy plusz órát, nem jelenti, hogy nehézség nélkül állunk át. A diákoknak szerencséjük van: az őszi szünetben hozzá tudnak szokni a téli időszámításhoz. A felnőtteknek azonban érdemes felkészülniük a kellemetlenségekre, amely az átállással jár. Más időpontban lesznek például egy ideig álmosak, vagy éhesek, mint amit mutat az óra. Az óraátállítást követő egy hétben érdemes ezért jobban odafigyelni a fizikai szükségletekre.
Néhány tipp a zökkenőmentes átálláshoz
Ne hajszold túl magad, és pihenj eleget.
Kerüld a stresszes helyzeteket.
Végezz rendszeres testmozgást.
Pótold a D-vitamint és a magnéziumot.
Tegyél frissítő sétát a napsütéses órákban.
forrás: erdekesvilag.hu; parlament.hu
kép: internet